A húsvéti nyúl általában hétfőn már korán reggel érkezik. A fészket már Nagyszombaton vagy Húsvét vasárnap elkészítik friss fűből, és ibolyával vagy egyéb tavaszi virágokkal díszítik. Korábban szalmát használtak a fészek elkészítéséhez.
A húsvéti nyulat a gyerekek sosem láthatják, mert mindig elfut, mire ők a fészekhez érnek.
Húsvétkor a keresztszülők is megajándékozták a gyerekeket. A kisebbek húsvéti tojásokat, almát, mézeskalácsnyulat, a nagyobb lányok fejkendőt vagy valamilyen ruhadarabot, a fiúk pedig többnyire pénzt kaptak. Korábban egy kenyértésztából sütött babát vagy nyulat is kaptak.
A parfümmel vagy vízzel való locsolkodás korábban ismeretlen volt a magyarországi németek körében. Ez a hagyomány az utóbbi évtizedekben terjedt el.
Der Osterhase kommt im allgemeinen am Ostermontag in der Früh. Das Nest wird entweder schon am Karsamstag oder erst am Ostersonntag aus frisch gerupftem Gras gebaut und mit Veilchen oder anderen Frühlingsblumen geschmückt. Zum Nestbauen benutzte man früher auch Stroh.
Den Osterhasen können die Kinder allerdings nie sehen, denn „er läuft immer weg”, kurz bevor sie das Nest erreichen.
Zu Ostern brachten auch die Pateneltern ihre Geschenke. Die kleineren Kinder bekamen Ostereier, Äpfel, Lebkuchenhasen bzw. Lebkuchenpuppen, die größeren Mädchen ein Kopftuch oder ein anderes Kleidungsstück, die Jungen meistens nur Geld. Früher brachten sie auch eine aus Brotteig gebackene Puppe oder einen Hasen.
Das im ganzen Land übliche Bespritzen (Schitte, Ouspretze, Spritsn) mit Parfüm oder Wasser war früher bei den Ungarndeutschen nicht bekannt; dieser Brauch verbreitete sich erst in den letzten Jahrzehnten.
