Megosztás Facebookon

Negyven év emlékei elevenedtek meg az öregdiáktalálkozón

Június 20-án különleges eseménynek adott otthont iskolánk. Az egykori Fenyő Téri Általános Iskola öregdiákjai több évtized után tértek vissza alma materükbe, hogy közösen ünnepeljék az új épületszárny átadásának jubileumát, felidézzék a régi emlékeket, és újra találkozzanak egykori osztálytársaikkal, tanáraikkal.

A rendezvény regisztrációval kezdődött, a jó hangulatot pedig már az első percekben megalapozta a különleges „Fenyő koktél”, amely kellemes indítása volt a délutánnak. 

A program hivatalos köszöntővel folytatódott, majd az öregdiákok bejárhatták az iskola épületét, megtekinthették a tantermeket, és összevethették a jelenlegi állapotokat az évtizedekkel korábbi emlékeikkel. Sokak számára megható pillanatot jelentett, amikor ismét helyet foglalhattak a régi iskolapadokban.

A találkozó egyik különleges eleme az időkapszula „feltöltése” volt. A résztvevők fényképeket, kisebb emléktárgyakat és személyes üzeneteket helyeztek el benne, amelyeket a tervek szerint 10, 20 vagy akár 40 év múlva nyithatnak majd fel újra.

Ezt követően elkészült a közös csoportkép, amely méltó emléket állít a találkozónak, és gazdagítja az öregdiákok közös albumát. Az ünnepi hangulatot tovább fokozta a hatalmas jubileumi torta felvágása, amelyet az aula falai között fogyasztottak el a résztvevők.

A hivatalos programokat követően kötetlen beszélgetés és nosztalgiázás vette kezdetét az iskola udvarán rendezett kerti partin. Régi történetek elevenedtek meg, felidéződtek a diákévek emlékei, és sokan olyan osztálytársakkal találkozhattak újra, akiket évtizedek óta nem láttak.

A találkozó különlegességét jól mutatja, hogy a regisztrált résztvevők között az 1951–1959 között iskolába járó egykori diákoktól egészen az 1992–2000-es évfolyamok képviselőiig minden korosztály jelen volt. Ez a széles generációs spektrum is bizonyította, hogy az iskola közössége az évek múlásával sem veszít összetartó erejéből.

Az öregdiáktalálkozó nem csupán jubileumi esemény volt, hanem valódi közösségi ünnep is, amely megerősítette az iskola egykori és jelenlegi tagjai közötti kapcsolatokat. A résztvevők élményekkel gazdagodva, meghatottan búcsúztak egymástól, bízva abban, hogy a következő találkozásra már nem kell újabb évtizedeket várni.