A reggeli után egy gyors városnézésre indultunk Zágrábban. A horvát főváros ezer szállal kötődik Magyarországhoz. A legrégebbi szál nagyjából 1091-ig nyúlik vissza, amikor Szent László királyunk püspökséget alapított a Medve-hegy lábánál. A tatárok elől IV. Béla királyunk 1241-ben Zágrábba menekült, és innen kért segítséget a nyugattól, de hiába. A tatárok feldúlták a várost. Amikor odébb álltak, a király nekilátott, hogy a romokon új Zágrábot építsen. Szabad királyi várossá tette és megerősítette várát. IV. Béla nevét a Gradecben park őrzi. De kötődik a városhoz Károly Róbert is, akit 1300-ban itt koronáztak meg először és Mátyás király is, aki megerősítette kiváltságait. A városban megnéztük: Kaptol: Székesegyház, Gradec: Kőkapu, Szábor, Szt. Márk székesegyház, Bánok palotája, Lotrcan -torony, Jellasics-tér, Harmincza.
Majd Ozalj vára következett, ami 1550-től már a Zrínyieké, akik 1671-ig, gróf Zrínyi Péter kivégzéséig birtokolták. Ezen a helyen született Zrínyi Ilona, a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő. Ő Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemmé, valamint a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője. Gyertyát gyújtottunk a Zrínyiekért.
Útunk során tovább ismerkedünk Horvátország északi partjával és a Krk szigettel, az Osztrák-Magyar Monarchia történelmével.
Opatijában/Abbáziában végigsétáltunk a százéves sétányon és megcsodáltuk a Kvarner-öbölre nyíló panorámát. Markusovszky Lajos emléktáblája előtt gyertyát gyújtottunk.
Szállás a Krk-szigeten, a tengerpart közelében.